Blog
Gus-óra - egy fába égetett emlék
Egy különleges dude ranchen töltött nyaralás emlékét őrzi ez az óra, ha nem is az idők végezetéig, de amíg a fa tartja a formáját, őrzi a pillanatot.
A lovak szabadon, ménesben élik a mindennapjaikat hatalmas területen. Gus a szüleitől a lehető legjobb örökséget kapta: a belga óriások fenséges nyugalmát és a quarter horse-ok tiszta, emberközpontú tekintetét. Nem csoda, hogy azonnal biztonságban éreztem magam a nyergében. Egyik nap a lovászlány mesélte, hogy van róla egy fotóalbum, egészen csikókorától.
A nyaralás képeit nézegetve, mindenképpen szerettem volna megtestesíteni ezt az élményt, és nem “csak” egy díszt szerettem volna, hanem valami használhatót is. Az órára esett a választásom az alap mérete és a grafika részletessége okán.
Az alábbi képeken látható, hogyan is alakult ki szépen lassan, részletről részletre, míg végül egésszé állt össze.
Az első lépés egy vázlat volt - az óraszámok helyét csak egy-egy pötty jelöli. Ezt számítógépen előre megterveztem, hogy megfelelő méretben és pozícióban legyen a grafika minden eleme, majd ezt felvinni a fára.
Amint ezzel megvoltam, egyből nekiálltam a kontúrok, illetve a legsötétebb részek égetésének - majd szépen fokozatosan kedzett kirajzolódni.
Számomra ez egy egészen terápiás folyamat. Nincs rontási lehetőség, nem lehet siet(tet)ni, koncentráció, türelem, kitartás. Ilyenkor megszűnik a külvilág és az idő.
Amint ezzel megvoltam, egyből nekiálltam a kontúrok, illetve a legsötétebb részek égetésének - majd szépen fokozatosan kedzett kirajzolódni.
Számomra ez egy egészen terápiás folyamat. Nincs rontási lehetőség, nem lehet siet(tet)ni, koncentráció, türelem, kitartás. Ilyenkor megszűnik a külvilág és az idő.
Az elkészült óra.
Gusszal, teljes felszerelésben, útra készen.
